“Győri édes”1.nap

A kirándulásunk hajnali 05:45-kor vette kezdetét, Gyergyóalfalu központjától Győr irányába. Útvonalunk Bucsinon keresztül Parajd irányába tartott. A nemrég épített A3-as autópályán haladtunk.A buszon lévő diáksereg eközben csendesen pihent. Az első megállónk az autópálya melletti lehajtónál volt, ahol 10 percet időztünk majd folytattuk utunkat az autópályán Radnót fele. A következő nagyobb pihenő idő Királyhágón volt,ahol fél órát álltunk és mindenki beszerezte az igényeinek megfelelő dolgokat. Elindultunk Nagyvárad felé, amely Bihar megye székhelye és a Kőrös vidéken a Sebes kőrös partján fekszik. Ez a település a régió legnagyobb városa és magyar lakosságának száma hozzávetőlegesen 45000 fő. Össznépessége 201000 fő. Itt csodás tavaszias idő fogadott és gyönyörű környezet.

Máris a határ felé vettük az irányt (A Bors kijárat irányába) a határátkelő hely fele. Gördülékenyen jutottunk át a határon. Ezután Jakab-Bálint Márton földrajz tanár úr a Tisza rejtélyeit fedte fel előttünk. Elmondása szerint ,,nagyvíz” idején a folyó 124x annyi vizet szállított és ezáltal árvíz keletkezett, mint ,,kis” víz idején amikor ugyanis normális mederben folydogált. Ez évente előfordult az olvadásokkor. Viszont most is hatalmas gátakkal kell védekezni a kiöntése ellen. Olvadásokkor a folyó kiöntésének oka, hogy amikor a Kárpátokban olvadni kezd a hó és a környező hegyi mellékfolyóinak nagy része lehozza a nagy mennyiségű vizet, az meg tetőzik a Tiszába. Gyakorlatilag ez a folyó kezelhetetlen és óriási területeket képes víz alá temetni. Több kisebb sikertelen próbálkozás után Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását. Ennek eredményeként született 136 új km, épített meder valamint kialakítottak 580 km holt ágat. A Tisza útvonalát egyenes vonalba szabályozták és körülötte a medrekben tavak alakultak ki. A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pál megörökítő szobor az ország első mérnök szobra, amely Szegeden látható.

Szolnok városától kissé délre haladtunk el, ez a Tisza melletti kb. 80000 lakosú város. Magyarország második vasúti csomópontja tartozik a városhoz. Felmentünk az M0-ás autópályára , a teherforgalomban haladva kikerültük Magyarország gyönyörű fővárosát, Budapestet. Az M0-ás autópályán lehet megközelíteni Nyugat-Európát ahol hatalmas volumenű áruforgalom zajlik és sokszor a 3 sávos úton is torlódás van. Jobbra nézve láthattuk a budai hegyeket amely előtt a Duna folyik. A nagyváros köré telepedő gyárakat, raktárokat és elosztó állomásokat láthattunk, ilyen egy nagyváros külső pereme. Ezután becsatlakoztunk az M1-es autó pályára amelyen  Bécs felé véve az irányt Győr városába jutunk.

A Duna Németországból ered és több mint 3000 km-t megtéve ömlik a Fekete-tengerbe. Magyarországi szakasza 417 km. 4 fővároson halad keresztül. Ezek közül az első Bécs, majd Pozsony, Budapest és Belgrád. Itt is nagyon széles, viszont nem annyira mint a fekete tenger torkolatánál, hisz ott már az alsó szakaszban van és itt még úgy mond a közép szakaszában van a folyó. Későbbi utunkon találkoztunk Győrben is a Dunával. Jelentős teherszállítás folyik rajta. Kikerülve Budapestet peremtelepüléseken haladtunk Érd fele.

Az autópálya mellett látványként terült elénk a megújuló energia csoportjába tartozó szél által mozgósított szélerőművek.

Megérkeztünk a Széchenyi István egyetem kollégiumához, amely az egyetem tér 1 szám alatt találhatunk. Becsekkoltunk és mindenki elfoglalta a szálláshelyét.

Elmentünk vacsorázni és ezt követően egy kis sétával zártuk az estét.