“Győri édes”4.nap

Az utolsó előtti napunkat reggelivel kezdtük, majd gyalogtúrával folytattuk a Város házához. Egy kis várakozás után bejutottunk a Város háza főtermébe, a díszterembe, ahol megtudtuk a főbb információkat a teremről illetve a múltjáról. További utunkat Burján Imre történelem tanár úrral folytattuk.

Legelőszőr a Baross Gábor utcában voltunk amely egy nagyon szép sétáló utca. Itt volt a vár déli kapuja(fehérvári kapu) viszont lebontották 1884-ben, mivel akadályozta a város fejlődést és a közlekedést. A kapu felett volt a tűztorony amelynek mása a városházán látható. Ezt a nép nagyon hiányolta és ezért, amikor 10 évvel később építették a városházát akkor a tornyot is visszaépítették. Miután a török veszedelem elmúlt, a városban elkezdték a régi épületeket a falon belül lebontani és barokk stílusban építették a XVIII. század viszonyainak megfelelően. Itt a fehérvári kapuhoz még tartozik az is, hogy Győr 3,5-4 éven keresztül török kézre került a 15 éves háború idején. A győri vár nagyon fontos volt, mert Bécset védte. Bécs előtt ez volt az utolsó nagy vár, ezért a Habsburgok  vissza akarták szerezni ezt a várat. Épp ezért 1598-ban egy nagy hadjáratot szerveztek Győr visszaszerzésére. Ehhez kötődik egy legenda: a győri váron levő szélkakas az aki felszabadította a várat, mert a törökök amikor elfoglalták, annyira jól érezték magukat a győri várban, hogy azt mondták, csak akkor fogják visszaadni ezt a győri várat a magyaroknak, hogyha a vár tornyán a vaskakas elkezd kukorékolni. S a legenda szerint egy ködös tavaszi reggel volt amikor felmászott a vaskakas mögé egy magyar vitéz és ott elkezdett kukorékolni. A törökök meg megijedtek és elmenekültek. Valóságban egy nagyon véres ütközet zajlott és pont ez a várnak a déli kapuja volt az ütközet kapcsán a fontos, ugyanis ezt a fehérvári kaput sikerült puskaporral berobbantani és ezen a kapun keresztül tudtak az ostromlók bemenni a várba és a törököket kiűzni. Ezután a királyi utcába mentünk a Széchenyi tér fele ahonnan szűk sikátorok nyílnak a káptalan dombra. Itt láthattuk Napóleon házát is. Ő ugyanis itt szállt meg egy éjszakára. Ezzel szemben a falba látható egy ágyú golyó is amely egy emblémaként került oda. Tovább tartottunk a nyugati kapu fele, a bécsi kapuhoz, majd ezt követően megnéztük a külvárost. A káptalan dombra érve megtudtuk azt, hogy ha ásatások lennének akkor még most is folyamatosan találnánk római leleteket valamint azt is hogy ez a város legrégebbi része. Itt alapította Szent István a 10 püspökség közül az egyiket, Gyulafehérváron az erdélyi püspökséget, valamint a győri püspökséget is. Itt látható a győri Bazilika ami az 1200-as évek körül épült.

A Bazilikának 3 fontos nevezetessége van. Az egyik a búcsújáró helye, amikor márciusban ide zarándokolnak, mivel a templomnak van egy híres kegyképe. Ez a könnyező Mária kegykép, aminek az érdekessége, hogy az 1600-as évekbe került ide Győrbe ez a kép, méghozzá egy írországi püspök hozott magával, aki az ír szigetről menekült. S az érdekessége a képnek, hogy miután meghalt ez a püspök, azelőtt a győri templomra hagyatékozta ezt a képet. És az 1600-as évek végén egyszer csak reggel a templomnak a sekrestyése értesítette a papokat, hogy jöjjenek gyorsan, mert vért könnyezik a kép. Ez viszont valóban így volt ugyanis ez a kegykép könnyezés teljes mértékben dokumentálva van. Az érdekessége a könnyezésnek, hogy később vetették össze, hogy az 1680-as években amikor könnyezett ez a kép, azon a márciusi napon Londonban, a Brit parlamentben az angolok aláírták az ír katolikusokat üldöző törvényt. És mikor az íreket üldözték akkor azon a napon Győrbe könnyezett a kép.

A másik nevezetessége a templomnak, a Szent László herma. Ennek az érdekessége, hogy Szent László városa Nagyvárad és ez az ereklye tartó is ott volt amíg a püspököt el nem helyezték Győrbe. A püspök minden kincset elhozott. A templom harmadik nevezetessége Boldog Apor Vilmos Erdélyből származó győri püspök síremléke. A templom alatt egy kiépített pincerendszer található ahová a város polgárait elrejtették. Az ellenség egy hazug ürüggyel jött, hogy a lányokat és az asszonyokat krumpli és zöldséghámozásra elvigyék. De a valós ok az az volt, hogy örömüket és vágyaikat szerették volna rajtuk kiélni. Ekkor viszont a győri püspök beállt a pince bejáratához és azt mondta hogy csak a testén mehetnek keresztül a szovjet katonánk. Ők előrántották a puskájukat és 5 lövést leadtak, abból kettő a pince mennyezetébe ment, három pedig a püspök testébe ment. A püspök nem halt meg azonnal. A győri kórházba szállították és 3 nappal később meghalt. Az érdekessége, hogy amikor ez a történet lejátszódik 1945 március végén, akkor éppen húsvét nagypéntekje van és aznap lőtték meg a püspököt is. Ugye tudjuk, hogy Jézust is pénteken feszítették keresztre és harmadnap feltámadt. És ugyanúgy a püspök is harmadnap halt meg, húsvét napján. Itt van eltemetve a vörös márvány szarkofákban és épp most van folyamatban a szentté avatásának a folyamata. Az álványozás miatt nem láthattuk meg a sírját és Szent László hermáját sem de a kegyképet igen. Ezek után bemutatta a guttenbergi teret ahol található a barokk szobor amely a XVIII. században készült a frigyszekrény vagy frigyláda szobor. Egy történet fűződik ehhez: egy körmenet volt a Széchenyi tértől a Bazilika felé és annak idején egy szökött katonát üldöztek és ez a szökött katona a körmenetben, a tömegben próbált elrejtőzni és ahogy üldözték, úgy észrevették hogy a körmenetben bujkál a katona. Próbálták elfogni de nagy dulakodás lett belőle és a körmenetet vezető papnak a kezéből az útmutató kiesett és ez egy nagy szentségtörésnek számított és az úrmutató a mostani szobor helyén esett le. Ezért az akkori uralkodó III. Habsburg Károly ezen szentségtörést kiengesztelve, saját költségén  arra a helyre ahol az úrmutató leesett a földre egy barokk szobrot építetett.

Ezen a téren még látható egy szódás szifon szobor, amelyet Jedlik Ányos szerzetes talált  fel.

Elsétáltunk a Széchenyi térre, amelynek a közepén a Mária oszlop található amely a török felszabadítása alkalmából emelték és vele szemben a Bencés Épület sort láthattuk. Nagyon érdekes volt a régi városháza épülete is.

Itt még láthattunk egy óriási tükröt is ahol ismét fotók készültek.

Ezek után megköszöntük az idegenvezetést, majd nagy örömmel az Árkád fele vettük az irányt. Ott eltöltöttünk 3 órát, majd bolyongva és kicsit elkésve nagy örömmel és éhes gyomorral elindultunk a meleg ebédre.

Ebéd után a testvériskolánkhoz tartottunk ahol nagy szeretettel vártak bennünket. Bemutatták iskolájukat majd megtudhattuk, az újraélesztés folyamatát, egy beteg gondozását és a kisbabák fürdetését illetve tisztába tevését is. Itt a fiúk kicsit félve de viccelődve vettek részt.

Egy kis hangulatos táncos estével és finom vacsorával telt el az este. Szabad program keretén belül fáradtan és pakolászva de meg írtuk ezt a beszámolót. Majd tovább mentünk a városban utoljára körülnézni.

“Győri édes”3.nap

A szerdai napon az ébredés után a csapatunk az egyetem bentlakása  előtt találkozott és így együtt mentünk reggelizni. A reggeli után Pannonhalmára indultunk.

Nagyon jó idegenvezetőt kapott a csapatunk. Egész nap ő vezetett minket és nagy vonalakban a következőket mondta: 1055-ben volt az alapító okirat , Magyarországon Pannonhalma volt az első főapátság. Az alapítás 996-ra tehető. Géza fejedelem hívta ide az első szerzeteseket. Mindegyik szerzetes közösség a hegytetőre építette a kolostort, hisz úgy vélték hogy ott találkozik az ég és a föld és így közelebb lehetnek Istenhez. Az apátság a szent Márton hegyén található és a védő szentje is szent Márton. A legenda szerint ő ezen a helyen született és gyakran járt föl ide imádkozni. A templom körül található a bencés gimnázium valamit egy idős otthon is. A bencések hitvallása az ,,ora et labora”, azaz imádkozzál és dolgozzál és ehhez próbálják tartani magukat. Két bejárati kapuja van melyek 1996-ban készültek el az 1000 éves évfordulóra. Bronzból készítették el. Mi a jobb oldali kapun mentünk be. Ennek a kapunak a tetején látható volt egy páva,melyet a közép korban az örök élet jelképe volt, mert azt gondolták hogy a pávának a húsa sohasem romlik meg. Ennek a kapunak a neve az hogy Paradicsom az éden kapuja. 12 tolla van annak a pávának, a 12 apostolra utalva. A kapuk szárnyain állatok voltak megfigyelhetőek. A tetején a paradicsom állatai láthattuk, a gyönyörű szép madarakat, aztán szőlő fürtöket és alul láthatunk egy tekeredő kígyót valamint patkányt is. A kapun átlépve a küszöbön látható egy latin szöveg János evangéliumából, amely magyarra fordítva azt jelenti hogy én vagyok a kapu, aki rajtam megy keresztül az üdvözül.

Mielőtt beléptünk volna a templomba, láttunk egy gyönyörű szép képet. Stefánia belga hercegnő kapta ajándékba ezt a képet nászajándékba XIII Leó pápától. Ez a kép a Szűzanyát ábrázolja a kezében Jézussal. Ennek a képnek a súlya kb 70 kg, ugyanis ez kb 3000 mozaikból tevődik össze és a kövek nincsenek megfestve hanem a természetes színük látható.

A templomba belépve 4 szintet láthattunk. A templomban minden építészeti stílust fellelhettünk. 2012-ben a templom felújításra került.Kicserélték a templombelsőt és sokkal letisztultabb lett. Az oltár felett egy színes festett ablak volt viszont a felújítás után egy vékony fehér ónix lap került a helyére, valamint a templom kapott egy fehér ónix tömb miséző oltárt és egy fehér ónix keresztelő kutat is. A keleti oldaltól egészen a nyugati oldalig egy utat járhatunk be amelyet a mi életünkben is bejárunk, a kereszteléstől egészen a halálunkig, bízva a feltámadásban.

Az altemplomba leérve megtudtuk hogy a felújítás után ereklyéket helyeztek el. Először is a templom védőszentjének, Szent Mártonnak a csont ereklyéjét. Aztán ott van még Habsburg Ottó szívurnája valamint az egyik oldalt Stefánia belga hercegnő síremléke és a másik felől második férje síremléke. A falban található egy beépített szék is. Állítólag szent István király fából faragott széke található.

A templomból kijőve a kerengőbe találtuk magunkat és onnan átmentünk a könyvtárba. Itt találhatunk egy 1486-os feliratot is melynek a második száma egy félbevágott nyolcasra vagy egy kokárdára hasonlít.

Itt közel 400000 kötet található. Itt folyamatosan gyűlnek a könyvek és folyamatosan ki lehet venni. Ez a könyvtár nagyon hatalmas de így sem látható az egész könyv, hanem csak az egyharmada. A többi könyv az alatta lévő szinteken található. A legrégebbi kötet az a 800 éves latin biblia. A hosszú terem végén látható szent István valamit Ferenc József császár szobra. Ugyanakkor látható az alapító okirat is. A lap alján látható szent István király aláírása vagy monogramja. Az alapító okiratot szárított bőrre, pergamenre írták, növényi és ásványi tintával, méghozzá lúdtollal.

Elmentünk ezután az arborétumba amely 22 hektár. . Szeder Fábián alakította ki a ma látható arborétumot. Alul a gyógynövény kert látható ami 10 hektár.

 Nagyon szép a levendula föld amelyről nagyon sok érdekességet hallhattunk, valamint az ott látható 16 gyógynövény is. Ezek mediterrán gyógynövények kivéve egyet és ez a bíbor kasvirág amely Amerikában őshonos. Gyógynövények között említésre került a borsmenta(mely 1 hektár területet foglal el) , mellyel minden nap találkozunk (köztük a fogkrémben is), a kakukkfű, a zsálya, és a citromfű is. De ugyanakkor találhatunk szurokfüvet vagy oregánót is.

. A levendula olaj nyerése is egy nagyon érdekes dolog. Ha az ujjunkkal szétmorzsoljuk s levendula virágát akkor felszakítjuk az olajcellákat és így az ujjunkon egy nagyon pici zsírosságot észlelhetünk. Ugyanez történik az üstben is csak ezt a gőz teszi meg. Elpattannak az illóolaj cellák és a vezetéken keresztül az üstből elkezd a gőz szállítani ezt az olajos tartalmat. Ez beleérkezik a hűtő tartályba és ennek köszönhetően a gőz és az olaj kicsapódik és így vizet találhatunk a tetején a levendula olajjal. Fent található az illóolaj alul pedig a virágvíz. Az utóbbit a szappanra és a krémekre használják fel. Ami az üstben marad a levendula szalma, azt a bio masszába teszik. Általában összesen 250 liter illóolajat lehet nyerni. A gyógynövény kert után megnéztünk a bencés szerzetesekről egy nagyon klassz kisfilmet is.

18-kor kezdődött a vacsora és ezután szabad program volt a városban.

“Győri édes”2.nap

Útközben láthattunk egy tanú hegyen a cseszneki várnak a maradványait. Hegytetőre építették védelmi okok miatt, mivel így könnyen belátható volt a térség és könnyen észre lehetett venni az ellenség közeledtét. A keddi napunk egy fenomenális reggeli ébresztővel indult, ugyanis a takarítónő végig ment a kukás autójával a folyosón,  ezáltal megvolt csapatunk csodás zenei ébresztése. Ennek köszönhetően mindenki  elkészült. Összegyűltünk a kollégium előtt és reggelizni indultunk. A reggeli elfogyasztása után buszra szálltunk és elindultunk Balatonfüred irányába. Az úton Kriszti néni, az itteni győri tanárnő tartott velünk és érdekes, tartalmas dolgokat mesélt.

Elérkeztünk Veszprémig a királynők városáig. Amikor a kereszténységet I.István bevezette, itt győzte le  Koppány seregét és ez volt az első püspöki székhely Magyarországon. I.István felesége Gizella volt és ez a város a kedvenc tartózkodási helye volt. Évszázadokkal később is a veszprémi püspök koronázta meg a magyar királynékat.

Tihany fele véve az irányt, Köllő Hajnal  X.-es tanuló  tartott egy rövidke ismertetőt a tihanyi félszigeten elhelyezkedő bencés apátságról.  Elmondása szerint I András király 1555-ben alapította szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. A templom a török időkben majdnem teljesen elpusztult, csak az altemplom maradt meg. A jelenlegi díszes barokk templomot 1719 és 1754 között építették. A bencés közösség életét az imádság, munka és lelki olvasmány hármasa határozza meg. Hangsúlyos szerepe van a liturgia végzésének: napjukat az imaórák liturgiája és az Eucharisztia liturgiája határozza meg. A szerzetesek életében nagy szerepe van a Szentírás olvasásának és az egyéni imádságnak is.

A gimnáziumban az ottani diákoknak egy tanév során 5-6 nap lelkigyakorlat van. És nagyon elüt a tanítási módszere a többitől. Abban különbözik az állami iskoláktól, hogy rengeteg plusz dolgot adnak a diákoknak, ez vallási értelemben.

 Balatonfüredre érkeztünk, ahol gyönyörű táj fogadott minket. A napsütésnek köszönhetően gyönyörűen csillogott és tükröződött a Balaton felszíne. Kriszti néni elmondása szerint a Balaton körül bicikli út található. Itt láthattunk nádfedeles házakat. Ugyanakkor egy kis szabadidőt is kaptunk.

A kis édes állatoknak is nagyon tetszett amikor fényképeztük …

Ezt követően Tihanyba mentünk ahol egy kisfilmet néztünk meg majd körbevezettek miket a tihanyi félszigeten a bencés apátságnál. Bementünk a templomba és egy kis csend után lementünk az altemplomba is. Ezt követően pedig a galériába mentünk ahol láthattuk a csodás képeket. Kriszti néni mesélt a Révfülöp és Balatonboglár közti 5,2 km táv átúszásáról is.

Ezt követően láthattuk Badacsonyt, felmentünk a Királyné szoknyája nevű dombra. Itt található egy kápolna ami nagyon ritkán van nyitva, de a táj az valami gyönyörű.

Majd Szigligetet és ID. Szívós István kikötőjét is. Gyönyörű tájaknak lehettünk a szemtanúi. Persze itt sem maradhattak el a magazinba illő fotók készítése.

Visszaérve Győrbe vacsoráztunk és mindenki elmehetett Győr városát tovább csodálni.

“Győri édes”1.nap

A kirándulásunk hajnali 05:45-kor vette kezdetét, Gyergyóalfalu központjától Győr irányába. Útvonalunk Bucsinon keresztül Parajd irányába tartott. A nemrég épített A3-as autópályán haladtunk.A buszon lévő diáksereg eközben csendesen pihent. Az első megállónk az autópálya melletti lehajtónál volt, ahol 10 percet időztünk majd folytattuk utunkat az autópályán Radnót fele. A következő nagyobb pihenő idő Királyhágón volt,ahol fél órát álltunk és mindenki beszerezte az igényeinek megfelelő dolgokat. Elindultunk Nagyvárad felé, amely Bihar megye székhelye és a Kőrös vidéken a Sebes kőrös partján fekszik. Ez a település a régió legnagyobb városa és magyar lakosságának száma hozzávetőlegesen 45000 fő. Össznépessége 201000 fő. Itt csodás tavaszias idő fogadott és gyönyörű környezet.

Máris a határ felé vettük az irányt (A Bors kijárat irányába) a határátkelő hely fele. Gördülékenyen jutottunk át a határon. Ezután Jakab-Bálint Márton földrajz tanár úr a Tisza rejtélyeit fedte fel előttünk. Elmondása szerint ,,nagyvíz” idején a folyó 124x annyi vizet szállított és ezáltal árvíz keletkezett, mint ,,kis” víz idején amikor ugyanis normális mederben folydogált. Ez évente előfordult az olvadásokkor. Viszont most is hatalmas gátakkal kell védekezni a kiöntése ellen. Olvadásokkor a folyó kiöntésének oka, hogy amikor a Kárpátokban olvadni kezd a hó és a környező hegyi mellékfolyóinak nagy része lehozza a nagy mennyiségű vizet, az meg tetőzik a Tiszába. Gyakorlatilag ez a folyó kezelhetetlen és óriási területeket képes víz alá temetni. Több kisebb sikertelen próbálkozás után Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását. Ennek eredményeként született 136 új km, épített meder valamint kialakítottak 580 km holt ágat. A Tisza útvonalát egyenes vonalba szabályozták és körülötte a medrekben tavak alakultak ki. A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pál megörökítő szobor az ország első mérnök szobra, amely Szegeden látható.

Szolnok városától kissé délre haladtunk el, ez a Tisza melletti kb. 80000 lakosú város. Magyarország második vasúti csomópontja tartozik a városhoz. Felmentünk az M0-ás autópályára , a teherforgalomban haladva kikerültük Magyarország gyönyörű fővárosát, Budapestet. Az M0-ás autópályán lehet megközelíteni Nyugat-Európát ahol hatalmas volumenű áruforgalom zajlik és sokszor a 3 sávos úton is torlódás van. Jobbra nézve láthattuk a budai hegyeket amely előtt a Duna folyik. A nagyváros köré telepedő gyárakat, raktárokat és elosztó állomásokat láthattunk, ilyen egy nagyváros külső pereme. Ezután becsatlakoztunk az M1-es autó pályára amelyen  Bécs felé véve az irányt Győr városába jutunk.

A Duna Németországból ered és több mint 3000 km-t megtéve ömlik a Fekete-tengerbe. Magyarországi szakasza 417 km. 4 fővároson halad keresztül. Ezek közül az első Bécs, majd Pozsony, Budapest és Belgrád. Itt is nagyon széles, viszont nem annyira mint a fekete tenger torkolatánál, hisz ott már az alsó szakaszban van és itt még úgy mond a közép szakaszában van a folyó. Későbbi utunkon találkoztunk Győrben is a Dunával. Jelentős teherszállítás folyik rajta. Kikerülve Budapestet peremtelepüléseken haladtunk Érd fele.

Az autópálya mellett látványként terült elénk a megújuló energia csoportjába tartozó szél által mozgósított szélerőművek.

Megérkeztünk a Széchenyi István egyetem kollégiumához, amely az egyetem tér 1 szám alatt találhatunk. Becsekkoltunk és mindenki elfoglalta a szálláshelyét.

Elmentünk vacsorázni és ezt követően egy kis sétával zártuk az estét.

Honlapunkon a GySzSzC Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjainak beszámolóját olvashatják a "Határtalanul! -Együttműködés Szakközépiskolák között" nevű projektről.