“Győri édes”4.nap

Az utolsó előtti napunkat reggelivel kezdtük, majd gyalogtúrával folytattuk a Város házához. Egy kis várakozás után bejutottunk a Város háza főtermébe, a díszterembe, ahol megtudtuk a főbb információkat a teremről illetve a múltjáról. További utunkat Burján Imre történelem tanár úrral folytattuk.

Legelőszőr a Baross Gábor utcában voltunk amely egy nagyon szép sétáló utca. Itt volt a vár déli kapuja(fehérvári kapu) viszont lebontották 1884-ben, mivel akadályozta a város fejlődést és a közlekedést. A kapu felett volt a tűztorony amelynek mása a városházán látható. Ezt a nép nagyon hiányolta és ezért, amikor 10 évvel később építették a városházát akkor a tornyot is visszaépítették. Miután a török veszedelem elmúlt, a városban elkezdték a régi épületeket a falon belül lebontani és barokk stílusban építették a XVIII. század viszonyainak megfelelően. Itt a fehérvári kapuhoz még tartozik az is, hogy Győr 3,5-4 éven keresztül török kézre került a 15 éves háború idején. A győri vár nagyon fontos volt, mert Bécset védte. Bécs előtt ez volt az utolsó nagy vár, ezért a Habsburgok  vissza akarták szerezni ezt a várat. Épp ezért 1598-ban egy nagy hadjáratot szerveztek Győr visszaszerzésére. Ehhez kötődik egy legenda: a győri váron levő szélkakas az aki felszabadította a várat, mert a törökök amikor elfoglalták, annyira jól érezték magukat a győri várban, hogy azt mondták, csak akkor fogják visszaadni ezt a győri várat a magyaroknak, hogyha a vár tornyán a vaskakas elkezd kukorékolni. S a legenda szerint egy ködös tavaszi reggel volt amikor felmászott a vaskakas mögé egy magyar vitéz és ott elkezdett kukorékolni. A törökök meg megijedtek és elmenekültek. Valóságban egy nagyon véres ütközet zajlott és pont ez a várnak a déli kapuja volt az ütközet kapcsán a fontos, ugyanis ezt a fehérvári kaput sikerült puskaporral berobbantani és ezen a kapun keresztül tudtak az ostromlók bemenni a várba és a törököket kiűzni. Ezután a királyi utcába mentünk a Széchenyi tér fele ahonnan szűk sikátorok nyílnak a káptalan dombra. Itt láthattuk Napóleon házát is. Ő ugyanis itt szállt meg egy éjszakára. Ezzel szemben a falba látható egy ágyú golyó is amely egy emblémaként került oda. Tovább tartottunk a nyugati kapu fele, a bécsi kapuhoz, majd ezt követően megnéztük a külvárost. A káptalan dombra érve megtudtuk azt, hogy ha ásatások lennének akkor még most is folyamatosan találnánk római leleteket valamint azt is hogy ez a város legrégebbi része. Itt alapította Szent István a 10 püspökség közül az egyiket, Gyulafehérváron az erdélyi püspökséget, valamint a győri püspökséget is. Itt látható a győri Bazilika ami az 1200-as évek körül épült.

A Bazilikának 3 fontos nevezetessége van. Az egyik a búcsújáró helye, amikor márciusban ide zarándokolnak, mivel a templomnak van egy híres kegyképe. Ez a könnyező Mária kegykép, aminek az érdekessége, hogy az 1600-as évekbe került ide Győrbe ez a kép, méghozzá egy írországi püspök hozott magával, aki az ír szigetről menekült. S az érdekessége a képnek, hogy miután meghalt ez a püspök, azelőtt a győri templomra hagyatékozta ezt a képet. És az 1600-as évek végén egyszer csak reggel a templomnak a sekrestyése értesítette a papokat, hogy jöjjenek gyorsan, mert vért könnyezik a kép. Ez viszont valóban így volt ugyanis ez a kegykép könnyezés teljes mértékben dokumentálva van. Az érdekessége a könnyezésnek, hogy később vetették össze, hogy az 1680-as években amikor könnyezett ez a kép, azon a márciusi napon Londonban, a Brit parlamentben az angolok aláírták az ír katolikusokat üldöző törvényt. És mikor az íreket üldözték akkor azon a napon Győrbe könnyezett a kép.

A másik nevezetessége a templomnak, a Szent László herma. Ennek az érdekessége, hogy Szent László városa Nagyvárad és ez az ereklye tartó is ott volt amíg a püspököt el nem helyezték Győrbe. A püspök minden kincset elhozott. A templom harmadik nevezetessége Boldog Apor Vilmos Erdélyből származó győri püspök síremléke. A templom alatt egy kiépített pincerendszer található ahová a város polgárait elrejtették. Az ellenség egy hazug ürüggyel jött, hogy a lányokat és az asszonyokat krumpli és zöldséghámozásra elvigyék. De a valós ok az az volt, hogy örömüket és vágyaikat szerették volna rajtuk kiélni. Ekkor viszont a győri püspök beállt a pince bejáratához és azt mondta hogy csak a testén mehetnek keresztül a szovjet katonánk. Ők előrántották a puskájukat és 5 lövést leadtak, abból kettő a pince mennyezetébe ment, három pedig a püspök testébe ment. A püspök nem halt meg azonnal. A győri kórházba szállították és 3 nappal később meghalt. Az érdekessége, hogy amikor ez a történet lejátszódik 1945 március végén, akkor éppen húsvét nagypéntekje van és aznap lőtték meg a püspököt is. Ugye tudjuk, hogy Jézust is pénteken feszítették keresztre és harmadnap feltámadt. És ugyanúgy a püspök is harmadnap halt meg, húsvét napján. Itt van eltemetve a vörös márvány szarkofákban és épp most van folyamatban a szentté avatásának a folyamata. Az álványozás miatt nem láthattuk meg a sírját és Szent László hermáját sem de a kegyképet igen. Ezek után bemutatta a guttenbergi teret ahol található a barokk szobor amely a XVIII. században készült a frigyszekrény vagy frigyláda szobor. Egy történet fűződik ehhez: egy körmenet volt a Széchenyi tértől a Bazilika felé és annak idején egy szökött katonát üldöztek és ez a szökött katona a körmenetben, a tömegben próbált elrejtőzni és ahogy üldözték, úgy észrevették hogy a körmenetben bujkál a katona. Próbálták elfogni de nagy dulakodás lett belőle és a körmenetet vezető papnak a kezéből az útmutató kiesett és ez egy nagy szentségtörésnek számított és az úrmutató a mostani szobor helyén esett le. Ezért az akkori uralkodó III. Habsburg Károly ezen szentségtörést kiengesztelve, saját költségén  arra a helyre ahol az úrmutató leesett a földre egy barokk szobrot építetett.

Ezen a téren még látható egy szódás szifon szobor, amelyet Jedlik Ányos szerzetes talált  fel.

Elsétáltunk a Széchenyi térre, amelynek a közepén a Mária oszlop található amely a török felszabadítása alkalmából emelték és vele szemben a Bencés Épület sort láthattuk. Nagyon érdekes volt a régi városháza épülete is.

Itt még láthattunk egy óriási tükröt is ahol ismét fotók készültek.

Ezek után megköszöntük az idegenvezetést, majd nagy örömmel az Árkád fele vettük az irányt. Ott eltöltöttünk 3 órát, majd bolyongva és kicsit elkésve nagy örömmel és éhes gyomorral elindultunk a meleg ebédre.

Ebéd után a testvériskolánkhoz tartottunk ahol nagy szeretettel vártak bennünket. Bemutatták iskolájukat majd megtudhattuk, az újraélesztés folyamatát, egy beteg gondozását és a kisbabák fürdetését illetve tisztába tevését is. Itt a fiúk kicsit félve de viccelődve vettek részt.

Egy kis hangulatos táncos estével és finom vacsorával telt el az este. Szabad program keretén belül fáradtan és pakolászva de meg írtuk ezt a beszámolót. Majd tovább mentünk a városban utoljára körülnézni.